Valóban bámulatos dolgok jutnak eszünkbe ha az Amazonra gondolunk, és nem csak azért mert 34 milliárd dollárnyi árbevételre tesznek szert évente, nem is csak azért mert napjainkban a legnagyobb online áruházként ismert, hanem azért is mert olyan hardverekkel rukkol elő mostanság, amitől még iKütyüket is jogos félelem foghatja el.
Mi más is lehetne a kezdet színhelye, mint a cikkeimből jól ismert Palo Alto (XEROX-PARC). Ha már Engelbarték bandáját az egérrel és az ikonokkal kiveséztük, egy újabb nevet kell megemlítenem: Nicholas R. Sheridonét aki megalkotta a Gyricont (görögül: forgó kép). Egy széles szögből jól látható hajlékony papírszerű képmegjelenítő megalkotás volt a cél, amely akár fel is válthatja a katódsugárcsöves kijelzőket. Ebben pozitív-negatív töltésű gömbök forogtak olajban és elektromosság hatására a különböző töltésű és színű gömbök úgy álltak meg, ahogy „nyomtatták” egészen addig, amíg újra nem nyomtatták őket.
Ezután jött Joseph Jacobson és kis csapata a Cambridge-i egyetemről, akik a Gyricont felhasználva megalkották az electrowetting technológiát 1996-ban. ’97-ben pedig már Russel J. Wilcox-szal megalapították az E Ink Corporationt. Állítólag az E-könyv ötlete is Jacobson fejéből pattant ki egy nyaralás alkalmával amikor a tengerparton olvasgatva elképzelte: milyen jó is lenne egy hálózati hozzáférésű vezeték nélküli gép, ami több száz könyvet tud tárolni vagy elérni és még fényes nappal is olvasható. Az első ilyen a Sony Librije volt 2004-ben. Az E Ink sorozatban állt elő újabb és újabb kijelzőkkel, mire megalkotta a VizPlex kijelzőt, amit a mai e-book olvasók 90%-a használ. A második legelterjedtebb a SiPix Inc e-inkje, de ezek működéséről majd talán egy újabb cikk szóljon.
Az Amazon.com-t Jeff Bezos alapította 1994-ben (eredeti nevén Cadabra volt, csak túl sokan értették tévesen cadaver-nek, azaz hullának, így inkább megváltoztatták.) Kezdetben az amazon egy online könyváruház volt, de később elkezdett árulni CD-ket DVD-ket, és mára szinte mindent lehet rajta keresztül vásárolni, azon kívül előállt webes szolgáltatásokkal, e-bookokkal, és mára helyet követel magának a hardver piacon is. Az első Kindle e-book olvasóval 2007 november 19.-én álltak elő. Ez nem volt túl nagy szám, sok e-book olvasó volt a piacon, de mégis volt, ami egyedivé tegye: a Whispernet. Az amazon az amerikai mobilszolgáltatókkal szerződést kötve lehetővé tette a felhasználóknak, hogy internet kapcsolat nélkül azonnal bárhol tudjanak rá könyvet vásárolni (ehhez azonban meg kellett nyerni a kiadókat, hogy elektronikusan is adjanak ki könyveket, de ez nem ment túl nehezen). Pont emiatt csak Amerikában volt kapható, azóta számos országban jelen van és világszerte szállít is.
Kindle-re fel…
Az első Kindle tartalmazott egyedül memória bővítési lehetőséget, de azért mert annak a saját memóriája mindössze 250 MB volt. a cég nem adta ki mennyit adtak el belőle, de hónapokig hiánycikk volt. A szoftvert a Kindle-hez a mai napig az Amazon egyik leányvállalata, a Lab126 készíti. A második generációs Kindlet, amelynek memóriája már 2 GB volt, 2009. február 10.-én dobták piacra. (90 nm-es freescale processzorral, 32
Mb. memóriával rendelkezett és egy szoftver frissítéssel PDF-et is tudott olvasni.) Újdonság volt az is, hogy szöveget is tudott felolvasni, ami szerzői jogi vitába is keverte, mert valószínűleg a kiadók féltették a hangoskönyvek piacát, de amikor megpróbálták levetetni, a vakok és gyengénlátók érdekvédői azt sérelmezték, hogy így őket érné sérelem.
A Kindle a nevében nem különbözteti meg a generációkat, kivéve a DX verziókat. A második generációs gépeket nagyobb kijelzővel is készítették, de ez is a négy szürkeárnyalatú Pearl kijelzője az e-inknek. A Kindle-re is van alkalmazásfejlesztő szoftver, és mostanra az amazon nem is tekinti a Kindlet egyedüli platformnak az e-könyvei olvasásához, számos felülethez ingyenesen biztosítja az alkalmazásokat, hiszen bárki olvashatja a könyvét akár az iPhone-ján is sorban állás közben, de attól még élvezhetőbb lesz a Kindle-n. Steve Jobs szerint ez halott ötlet, mert szerinte az emberek ma már nem olvasnak. 2009-ben kezdték meg a nemzetközi szállítást, akkor jutott el Magyarországra is, bár magyar nyelvű könyvek még csak elvétve érhetők el az oldalon.
Jelenleg a Kindle 4. generációja van forgalomban ami elérhető Wifis és Wifi+3G-s verzióban és a touch pedig már érintőképernyős, azon kívül megjelent az Androidot használó tablet is amiről a későbbiekben lesz szó.
Amikor először vettem a kezembe a Kindle-t az tetszett hogy valóban olyan mint a papír, még tűző napsütésben, amikor pedig a papír fényvisszaverő képessége már zavarná a szemem, a Kindle akkor is tökéletesen olvasható. A mérete pont kézbe illik, nem túl nagy, nem is túl kicsi, és ha fogom, nem lóg bele a képbe az ujjam. Az oldalak közti lapozgatás a 3. generációra már a felére lassult, de ha weboldalakat akarunk vele nézni kicsit zavaró lehet, bár azt a gyártó is jelzi, hogy a zene hallgatás és a böngészés még tesztmódban van, kipróbálásra ajánlják. Figyelemreméltó az üzemideje is, a mai Kindle-k bekapcsolt Wifivel is 6 hetet bírnak, nélküle pedig két hónapot.
Kindle Fire – HANDS UP!
A Kindle Fire hatalmas s
ikert hozott az Amazonnak, bár mindig hangsúlyozzák, hogy ez csak egy dedikált eszköz a minőségi tartalmakhoz. Pont ez a siker okozott egyébként nyereségcsökkenést az amazonnál, ugyanis áron alul adják az eszközöket, viszont hatalmas számban fogynak. A Fire-t 2011 november 15.én dobták piacra, a cél eredetileg 4 millió darab volt, de ezek már az előrendelés időszakában elfogytak, így a számot felemelték 6 millióra, noha az ünnepek előtt az időzítés is jó volt.
A Fire-ről nagyvonalakban csak annyit, hogy egyelőre olvashatunk róla, nem tudni mikor ér el hozzánk, de a paraméterei a következők: 1GHz-es processzor a lelke, 7 hüvelykes kijelzőt kapott, ami 600x1024 felbontású. A 4400 mAh-s akkumulátorának köszönhetően elvileg 7,5-8 órás az üzemideje, de annál azért jóval kevesebb valószínűleg. Android 2.3 Gingerbread fut rajta, viszont csak az Amazon app store-ja elérhető, nincs rajta Android Market. Azért letiltva sincsenek ezek az alkalmazások, tehát telepíteni lehet őket kívülről. A külsejét tekintve jól strukturált, a menükben nem lehet elveszni, sőt túl könnyű, válogatás közben akármit hirtelen meg is vehetünk. Az alapértelmezett böngésző az Amazon Silk benne, amin szinte nem is észrevehető ha valamit letöltünk a cloudról, csak azt látjuk, hogy a tartalom már érkezik. A netes böngészés viszont olykor lassú és hibás a megjelenítése.
Noha vannak hátrányai is ennek a kütyünek és talán nem ér fel egy asztali számítógéppel, vagy egy iPad-del azért arra tökéletes, amire kitalálták, a médiatartalmak megjelenítésére élvezhető, hordozható (noha már dolgoznak a javításokon) formában. Sikerét mi sem példázza jobban hogy az androidos korlátozások ellenére már meghaladta a Samsung sikereit és felzárkózott az iPadek mögé pedig csak az első generációja jelent meg, azt hiszem kíváncsian várhatjuk a folytatást.
Források:
http://www.egalizer.hu/informatika/tesztek/kindle.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amazon_Kindle
http://m.hwsw.hu/cikk.php?id=47858
http://hu.wikipedia.org/wiki/Amazon.com
http://www.bitport.hu/mobilitas/amazon-olcso-tablet-melle-olcso-telefon
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1blag%C3%A9p
http://www.technet.hu/hir/20111027/siker_miatt_zuhan_az_amazon_profitja/
http://techline.hu/it/2011/11/19/Hatmillio_Kindle_Fire__az_idei_unnep_slager_RY7DD2
http://techline.hu/mobil/2011/12/6/Hihetetlen_szarnyalas_a_Kindle_Fire_felzark_9KVES5
http://www.tablagep.hu/tesztek-leirasok-ismertetok/kindle-fire-nook-tablet-vagy-ipad-2
